A zeller (Apium graveolens) a zellerfélék családjába tartozó gyógy- és fűszernövény, gyökérzöldség.
Görög nevét (szelinon) Szilénoszról, a mondák sokarcú figurájáról kapta, méghozzá vélt potencianövelő hatása miatt. Olasz és spanyol közvetítéssel alakult ki az angol celery és a német Sellerei alak, utóbbi átvételével pedig a magyar zeller.
A gumós zeller zöldjében viszonylag sok a C-vitamin, a foszfor és a mész, a szárzellerben pedig a B1- és B2-vitamint. Antioxidánsok is vannak benne, és ezek a párolt zöldségben sem bomlanak le. Legjelentősebb hatóanyaga a K-vitamin, emellett előnyös tulajdonsága a sok rost.
A gumós változat vitamintartalma elenyésző, viszont levelében és gumójában sok az illat- és ízanyag, ami kiváló, karakteres (édeskésen fanyar) fűszerré teszi. Hatása idegerősítő és a nemi hormon képződését is serkenti. Mész- és foszfortartalma is jelentős. Fogyókúrás hatása számottevő.
Népszerűségének fő okai az illóolajok. Ezekből a legtöbbet a mag tartalmazza, így hát ennek tulajdonították a legtöbb varázs- és gyógyerőt. A zellermagot az ajurvédikus gyógyászat és a görög orvostudomány is ízületi bántalmakra alkalmazta, de jónak tartották megfázásra, vízhajtónak, emésztéssegítőnek és májgyógyszernek is.